Ismeritek a Csirimojó Kiadót? Peťovská Flóra és Farkas Zsolt, a Csirimojó Kiadó képviselői közel egy éve adták ki az Egérke enciklopédiája című könyvet, amit azóta három másik gyönyörű kötet követett. A kiadó vezetői nem csupán könyveik témáival szeretnék a gyerekeket környezettudatos életmódra buzdítani, de rendszeresen tartanak workshopokat is, ahol a kisebbek játékosan tanulhatnak a természet szeretetéről és védelméről. Flóráék működésüket tekintve is példát mutatnak, hiszen a könyvek témájától kezdve a terjesztésen át egészen a logóval ellátott pólók előállításáig minden egyes mozzanat a fenntarthatóság jegyében történik. Olvassátok el a velük készített interjút és nyerjetek bepillantást egy kis kiadó működésébe!

Honnan ered a gyerekkönyvek, azon belül is a cseh, valamint szlovák kultúra és irodalom iránti szeretetek? Mennyire meghatározó része az életeteknek a cseh kultúra? Milyen kapcsolatban álltok vele?

PF: Csehszlovákiában születtem, így a cseh és szlovák témák iránti érdeklődés nálam szinte adott volt. Az illusztráció és a gyerekkönyvek iránti szeretet pedig otthonról jön. Apukám már akkor vett nekem könyveket, amikor még meg sem születtem. Az egyik kedvencem a mai napig egy szlovén gyerekverskötet, ami eredeti illusztrációkkal jelent meg szlovák fordításban. A mai napig lenyűgöz a képi világa, újra és újra elkezdem bogarászni a kis részleteket.
Egy oldalpár Flóra gyerekkori verseskötetéből

FZS: Otthon is van egy óriási gyűjteményünk.

PF: Valóban többméternyi gyerekkönyvünk van. Rövidebb szünet után egyszer csak újult erővel lángolt fel bennem az irántuk való rajongás. Ezeket a könyveket már felnőtt fejjel vettem. A külföldi nyaralásokról is mindig könyvet hozunk haza szuvenírként.
Workshop az Egérke enciklopédiája c. kötethez kapcsolódóan

Flóra, ha jól tudom, szlovák suliba jártál és szlovákul is tanultál. Mesélj, kérlek a családi és nyelvi hátteredről!

PF: A nevem megtévesztő, de magyar családból származom. Valójában 5 évesen tanultam meg szlovákul, amikor anyu beíratott egy szlovák óvodába. Emlékszem, hogy akkor haragudtam rá, most viszont elképesztően hálás vagyon érte. Ez egy olyan óvoda volt Komáromban, ahol a magyar gyerekek megtanultak szlovákul, a szlovákok pedig magyarul. Aztán egy magyar általános iskolába jártam, de persze ott is volt szlovák óra. A szlovákiai magyar iskolákban az a szokás, hogy minden tantárgyon belül van, amit meg kell tanulni szlovákul. Például kémiából nem csak magyarul és latinul kellett tudni az elemeket, hanem szlovákul is. Olyan családban nőttem fel, ahol bár otthon magyarul beszéltünk, mindegy volt, milyen nyelven megy a mese vagy filmek a tévében. Sőt, olyan szerencsés voltam, hogy a szlovák és a magyar esti mese mindig egymás után volt, így minden este két esti mesét is megnézhettem. Szóval a magyar, a szlovák és a cseh kultúra valahogy egyszerre szivárgott be az életembe. Aztán jött az egyetem, a cseh-magyar szak és a többi szláv nyelv.
A Csirimojó Kiadó csapatának egy része és Sándor Csilla, a Csodaceruza magazin főszerkesztője

Zsolti, volt részedről érdeklődés a cseh nyelv vagy a gyerekkönyvek iránt?

Fzs: Úgy vagyok a cseh kultúrával, mint általában a magyarok – egy megmagyarázhatatlan szimpátiát érzek. Ami lehet, hogy részben a sörök miatt is van. Meg persze ott vannak a cseh filmek és az irodalom. A gyerekkönyvekhez Flórán keresztül kapcsolódom, ahogy a szép tárgyakhoz is. Ő vezetett rá, hogy ha már szükségünk van tárgyakra, akkor azok lehetnek szépek is. Ezen elképzelés mentén rendeztük be a lakásunkat, és a könyveink is ebben a szellemben kerülnek hozzánk. Mondjuk elég árulkodó, hogy a külföldi könyvesboltokban én mindig az angol nyelvű sci-fi felhozatalt mérem fel először.

PF: Én meg reflexből a gyerekkönyv részlegre megyek, és nem zavar, ha nem értem azt a nyelvet, a puszta nézegetés is örömmel tölt el. Ha beleszeretek egy könyvbe, azt haza is hozom. Így lett lengyel gyerekatlaszom spanyolul, vagy spanyol gyerekkönyvem héberül.
Az Egérke enciklopédiája, ami Flóra fordításában jelent meg

Mivel foglalkoztok, amikor nem a Csirimojót vezetitek?

FZS: Én vágó vagyok a Sony Pictures Television-nél, a Viasat3, Viasat6 és az AXN csatornánál. Meg programozom, én csinálom a Csirimojó honlapját is.

PF: Én pedig a budapesti cseh kulturális intézetben, a Cseh Centrumban dolgozom programszervezőként és könyvtárosként. E mellett nyelvtanfolyamokat tartok, illetve fordítok.
Egy nyári workshopon készült fotó, Furdával

Mikor kezdtél el fordítani? Mondanál pár címet, amit a te fordításodban olvashatunk?

PF: Az egyetem alatt kezdtem el fordítani: turisztikai leírásokat, barkács folyóiratot, szerződéseket, használati útmutatókat, absztraktokat, amivel épp megtaláltak. Az első irodalmi szövegeket – ami két mese volt – egykori tanárom, Balázs Andrea ajánlására fordítottam Sándor Csilláéknak a Csodaceruza egyik számába. Aztán jöttek az „elsőkönyves” (Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja) részletek és a szlovák díszvendégség (Könyvfesztivál) kapcsán két antológiába is fordítottam. Majd megjelent Dora Csehovától a Nem akartam Lenin lenni, Jaroslav Rudištól a Nemzeti Sugárút, illetve Matěj Hořavától a Pálinka. A saját kiadónk kínálatából pedig az Egérke enciklopédiája, a Bámulatos robotexpedícó és a Gréta. Illetve nagyon büszke voltam, amikor a kassai Thália Színházban bemutatták David Drábek Csokifalók című darabját a fordításomban, ami korábban egy kortárs cseh drámaantológiában jelent meg.
A Bámulatos robotexpedíció című képregény

Hogyan indítottátok útjára a kiadót? Milyen előzmények és ötletek vezettek a megalakuláshoz?

PF: A Cseh Centrumban korábban PR-osként dolgoztam, de aztán elkezdett az irodalom és a fordítástámogatás területe érdekelni. Szerveztem néhány börzét, ami inspiratív találkozási pontnak bizonyult a kiadók és a fordítók számára. Itt a fordítók (köztük én is) bemutathatták a fordításra érdemesnek ítélt köteteket. Szerkesztettem is ezekből egy kiajánlót Fordíts le címmel. Egyre több értékes cseh gyerekkönyv került a kezembe, a magyar kiadók lelkesedtek értük, de senki sem merte őket bevállalni. Túl szépek – általában ez volt az indok. Egy ponton pedig elszakadt a cérna, és eldöntöttem, hogy belevágok. Teljesen természetesen alakult így. Egy hosszú folyamat volt, ami szépen lassan alakult és körvonalazódott.
Furda és Egérke egy képen

FZs: Szépen körbejártuk a témát és kitaláltuk, hogy első lépésként alapítunk egy egyesületet. A háttérből figyeltem Flórát és Luciét (Lucie Orbók, a Cseh Centrum igazgatója), akik megállapodtak abban, hogy egyesületet alapítanak. A Csirimojó tulajdonképpen egy nagy csapatmunka eredménye. Többen összefogtunk, és megegyeztünk, hogy mindenki beleteszi azt, amihez ért. Megkerestük azokat az ismerősöket, barátokat, akikről feltételeztük, hogy érdekelhetné őket a könyvkiadás. Összehívtuk őket a lakásunkba és megtartottuk az alapító közgyűlést.
Gréta, a bálna

PF: Nem vállalkozást szerettünk volna indítani, hanem felépíteni egy közösséget. Szeretnénk, ha ezek a „túl szép” könyvek eljuthatnának Magyarországra, és azt is, ha megismernénk egymást itt Közép-Európában. Eleinte csak a szláv könyvekre szerettünk volna fókuszálni, de most másfél év elteltével úgy látjuk, nyitni fogunk más irányba is. A gyerekkönyvek maradnak a fókuszban, de folytatjuk a kiskamasz kortól érdekes képregényes vonalat, és a felnőtt olvasóinkra gondolva pedig idén kiadjuk az első regényünket is.
Workshop gyerekekkel az Egérke enciklopédiája című kötethez kapcsolódóan

Milyen szempontok alapján választotok könyveket? Történet, dizájn, mondanivaló? Pl. a Grétában erősen megjelenik a környezetvédelem – fontos számotokra ez az ügy?

P.F: Fontos. Ez egy abszolút személyes projekt, amiben szívünk-lelkünk benne van. A vizuális kultúra fejlesztése mellett szeretnénk nyitottságra és (környezet)tudatosságra nevelni az olvasóinkat – a gyerekeket és a szülőket egyaránt. A könyveinkben az esztétikai érték mellett mindig kell, hogy legyen valami plusz. A Furda-sorozat például elképesztően humoros, tele van sziporkázó nyelvi fordulatokkal, ugyanakkor türelemre és mások elfogadására is nevel. Az Egérke enciklopédiája a hozzá tartozó alkalmazás segítségével a természet szeretetére hívja fel a figyelmet, miközben észrevétlenül ismertet meg a környezetismeret óra anyagával. A Bámulatos robotexpedíció a barátságról, a felfedezés öröméről, egymás és a múltunk megismeréséről szól, és ott van benne az intő jel az emberiség jövőjével kapcsolatban. Gréta, a bálna története a tengerek szennyezettségére hívja fel a figyelmet, és tippeket ad a gyerekeknek, hogy ők is segíthetnek az állatoknak, ők is tehetnek a környezetünk védelméért. Ez a könyv egyébként Munken papírra van nyomtatva, ami egy környezetbarát módon előállított „zöld” termék. A könyveken kívül van még néhány „slow” termékünk – a csirimojós pólókat otthon szitázzuk Zsoltival, a tornazsákokat és plüssnyulakat én varrom. A textileket többnyire a kedvenc adományboltomban szerzem be, így ezek a ruhák és anyagok egyrészt újra bekerülnek a körforgásba, másrészt a megvásárlásukkal egyszerre két egyesületet is támogattok. A Filantrópiát és a Csirimojót. A könyveinket nem adtuk be a nagy láncokhoz, közvetlenül vagy független könyvesboltokkal együttműködve értékesítjük őket. Igyekszünk mindent tudatosan, a fenntarthatóság jegyében intézni és példát mutatni.

A Csirimojó Kiadó kínálatában eddig megjelent kötetek

Kinek mi a feladata a kiadótokban?

FZS: Eredetileg úgy volt, hogy én csak a honlapot fogom elkészíteni. Azóta ez eléggé kibővült, gyakorlatilag én lettem a gazdasági vezető, Flóra pedig a művészeti igazgató.

PF: Zsolti elsősorban az adminisztrációt és az értékesítést intézi, én a kreatív résszel, a jogok beszerzésével és a PR-ral foglalkozom, posztokat írok a facebookra és az instára. A nagyobb döntéseket közösen hozzuk meg. Mi ketten vagyunk a kiadó magja, ugyanakkor van egy szuper csapatunk. Hahn Zsuzsi kolléganőnk segíti a legtöbbet a munkánkat, de az összes egyesületi tag kiveszi a részét a munkafolyamatokból: van, aki fényképez, van, aki szerkeszt, van, aki korrektúrázik, fordít vagy kapcsolatokat épít.
A kiadó boldogan veszi át a nyomdából frissen érkezett Gréta köteteket

Miért éppen a Csirimojó névre esett a választásotok?

PF: Ez egy hosszú történet. Nagyjából tíz évvel ezelőtt kezdődött, amikor az egyetem vége felé kitaláltam, hogy ha nem sikerül elhelyezkednem, akkor plüss nyulakat fogok varrni. Kerestem egy márkanevet a projektnek, amikor szembe jött velem ez pajkos dél-amerikai gyümölcs. Egészen mesebelien néz ki, olyan, mint egy összegömbölyödött tatu vagy egy sárkánytojás. Zöld, pikkelyszerű héj borítja, fehér húsában nagy fekete magok rejtőznek. Néha krémalma néven lehet kapni a nagyobb élelmiszerláncoknál. Zsolti szerint finom, szerintem nem. Szóval volt ez a nyulas tervem, ami aztán megrekedt a prototípusnál, de amikor felmerült, hogy kiadót alapítunk, visszatértünk a névhez (és a nyulakhoz). A logónkat tervező Barta Gyöngyi ugyanis emlékezett a sztorira, és a logóba is beépítette a figurát. Természetesen egyből beleszerettünk a könyv mögül kukucskáló nyusziba.

Mely boltokban lehet megszerezni a könyveiteket? 

Próbáljuk rászoktatni az olvasóinkat, hogy legyenek ők is tudatosak, és vásároljanak közvetlenül a kiadótól, hiszen ezzel támogatják a legjobban a munkánkat. Az ahoj@csirimojo.hu címen bármikor rendelhetnek tőlünk, személyes átvételt Budapesten és Pilisszentivánon tudunk biztosítani, de szívesen postázzuk is a könyveket. Igyekszünk ott lenni minél több vásáron és fesztiválon, szívesen tartunk workshopokat (ezekről mindig előre szólunk a Facebook oldalunkon), keressük az együttműködési lehetőségeket. Legközelebb a Nagyon Zöld Napon találkozhattok velünk személyesen. Ugyanakkor ott vagyunk a független könyvesboltok kínálatában, Budapesten a Két Egérben, az Írók boltjában, az Olvasók boltjában, az ISBN könyv+galériában, a Nyitott Műhelyben, a Huszár Gál Könyvkereskedésben, a Pagony összes boltjában, beleértve Győrt, Debrecent, Pécset és Székesfehérvárt is, aztán Biatorbágyon a Kisgombosban, Budakeszin a Betűtésztában, Budaörsön a Budaörsön a Fantazmagóriában, Sopronban a Cédrus Könyvkereskedésben, Szentendrén a Parti Medvében, Monoron a Pillangó Könyvesboltban, Pilisvörösváron a Könyvboxban, valamint Szovákiában, Pozsonyban az Art Forum könyvesboltban és Komáromban a Diderot könyvesboltban.
Házilag szitázott, fenntartható termékek a Csirimojótól

Meséljetek nekünk a jövőbeli terveitekről! Milyen könyvvel jelentek meg legközelebb? Milyen címekkel készültök az idén?

 Már készül a Furda-sorozat következő része, a Furda borz filmet forgat. Április 26-án a Könyvfesztiválon, illetve a Kis Könyves Éjen a Két Egér könyvesboltban is tartunk majd gyerekfoglalkozással egybekötött könyvbemutatót. A szerző, Petr Stančík is eljön, akivel lehet találkozni, dedikáltatni és beszélgetni. Gréta körül is csapunk egy kis felhajtást április 26-án és 27-én, mert még nem volt igazi könyvbemutatója. Most viszont lesz egy kapcsolódó kiállítás is! Kézműves foglalkozással várjuk a kisebbeket, a nagyobbak pedig találkozhatnak az ukrán illusztrátorral, Nastia Sleptsovával, és a szlovák írónővel, Andrea Gregušovával, valamint a szlovák kiadóval, Zuzana Mitošinkovával is. Aztán hamarosan jön Jakub Plachý elképesztően humoros, képregényszerűen illusztrált kötete, A nagy pisikönyv, illetve őszre tervezzük Alena Mornštajnová Hana című regényét, amiből március 28-án már meghallgathattok részleteket az Irodalom Éjszakáján. Ez lesz az első szépirodalmi kötetünk, reméljük, szeretni fogjátok. Egy család két nőtagjának, a címszereplő Hanának, és unokahúgának, Mirának a sorsát, valamint az ő különleges kapcsolatukat dolgozza fel. Ennek a két hétköznapi embernek a mélyen drámai élettörténete rávilágít arra, hogy ismernünk kell a történelmet és felmenőink történetét ahhoz, hogy megismerhessük önmagunkat. Összefoglalva: nyitunk a felnőtt olvasók felé, marad a már megszokott különleges vizualitás és az erős cseh-szlovák vonal, de már intenzíven szemezünk egy-két ukrán, spanyol és francia kötettel. A többi egyelőre maradjon meglepetés.
A Furda borz-sorozat következő része hamarosan érkezik