Sebők Orsolya, az Imelda Green's márka létrehozója eredetileg építésznek készült, majd egy hirtelen felismeréstől vezérelve pályát módosított, és megalapította saját vállalkozását, melyben megtalálta számításait és önmagát. Gyönyörű akvarelljeiben nem csak gyönyörködhettek honlapján és instagramján, de rendszeresen megrendezett workshopjain tőle személyesen is eltanulhatjátok a műfaj fortélyait! Olvassátok vele készített, rendkívül inspiráló interjúnkat, melyből megtudhatjátok, hogyan esett Orsi szerelembe az akvarellel, miként érdemes nekikezdeni a festésnek, és azok is kapnak pár tippet, akik a grafika felé orientálódnának!

Több helyen is olvastam, hogy a BME építészkarán tanultál, aztán relaxációs céllal, a jövődtől való rettegést enyhítendő kezdtél el akvarellel alkotni, ami mára egy szuper márkává és oldallá, az Imelda’s Green-né nőtte ki magát. Mi rémített meg az építészi karrierrel kapcsolatban?

Jó kérdés! Egyszer, egy szintén kreatív munkakörben tevékenykedő barátom mondta, hogy nem mindenki szeret egyféle léptékben alkotni. Van, aki elbíbelődik egy csipesszel, ékszerrel, nagyítóval, és van, aki szereti az épületléptéket. Utólag derült ki, hogy nekem ez nem való. Ezt már nem tudom megfelelően felmérni. Valamint az is zavart, hogy sok idő, mire láthatom a munkám végeredményét, hiszen évekbe telik, mire valóban megvalósulnak a terveim, és biztos, hogy a végeredményt nem dughatom el egy fiókba. Úgy éreztem, hogy építészként túl nagy felelősséget kéne vállalnom.


Mielőtt jelentkeztél, úgy gondoltad, hogy ez neked való szakma lenne?

Olyan polgári szakmát kerestem, amihez sokat kell rajzolni. Bő tíz évvel ezelőtt az ismerőseim java azt gondolta, hogy a grafikus a festőművésznek az a verziója, aki tollal vagy ceruzával rajzol. Egyszerűen nem jutottunk el addig a felismerésig, hogy voltaképpen ez is egy keresőképes foglalkozás. Meg persze jöttek a negatív hangok, hogy úgyse vesznek fel a MOME-ra, vagy a Képzőre.

Mikor kezdtél el komolyabban rajzolni?

Egy évvel hamarabb, minthogy jelentkeztem volna az egyetemre.

Honnan jött a név?

Még sok-sok évvel ezelőtt álmodtam erről a névről. Több külföldi barátom is volt, amikor 16-17 éves voltam, és az Orsolya névvel rendre meggyűlt a bajuk, nem tudtak vele mit kezdeni, ezért kezdtem el használni az Imelda nevet. Amikor megalapítottam a vállalkozásom, úgy döntöttem, ez lesz a megfelelő név. Korábban, az említett álmomban így jelent meg egyben, hogy Imelda Green's.

A blogodon arról is mesélsz, hogy a tehetség szót túlértékelik és bénítóan hat a kreativitásra. Te milyen trükköket vetsz be a workshopjaidon a gátlások oldásának érdekében? Hogyan buzdítod a résztvevőket arra, hogy merjenek bátrak lenni és alkotni?

Rendszerint arról anekdotázom, hogy én hogyan kezdtem, és milyen hibákat követtem, követek el. Például a mai napig előfordul, hogy kiesik az ecset a kezemből, vagy szétkenem a festéket. Ezeket sokszor elmesélem, hogy ne higgyenek távolinak magukhoz képest. Egyszerűen csak arról van szó, hogy több időt fektettem a gyakorlásba. A kreativitás nem feltétlenül tanulható, de a technika abszolút. Szerintem a színkeverés vagy festegetés a procedúra legjobb része, függetlenül a végeredménytől. Nem a produktum a lényeg, hanem inkább az, hogy gyermeki derűvel rá lehessen csodálkozni, milyen színeket tudunk keverni. Próbálom átadni ezt a fajta mentalitást. Lehet, hogy ez nem mindenkinek ideális, és van, aki arra a végeredményre vágyik, mint amiket az élményfestéseken kapnak, de igyekszem olyan tudást, vagy alapot átadni, amivel a workshopjaimra ellátogatók otthon tovább tudnak dolgozni. Én nem rajztanár vagyok, csak az akvarell alapok elsajátításában segítek nekik.


Milyen trükköket tanítasz a workshopjaidon?

Megtanulhatják az alapanyag használatot, színismeretet, mert sokszor nem is a formák, hanem inkább a színek kompozíciójával lehet lenyűgöző hatást elérni. Ezt eddigi tapasztalataim alapján a résztvevők is nagyon szeretik. Azt is megpróbálom nekik átadni, hogy hogyan szabályozzák, illetve használják tudatosan a festék különböző tulajdonságait, mint pl. a folyósságot.

Mit tanácsolnál annak, aki úgy dönt, pályát módosít és inkább a grafika felé orientálódik? Mik a legfontosabb, célhoz vezető lépések? Mennyi időre lesz szüksége a pályamódosítás megvalósításához annak, aki még nem mélyült el annyira a rajzban?

Ha tervezőgrafikáról beszélünk, szerintem a rajztudás nem egy lényeges elem. Ez inkább egyfajta látásmódról, ötletekről, meg koncepciókról szól. Nyilván szükség van bizonyos háttérre a vizuális kultúrában, például a tipográfiában, hogy fel tudjuk mérni a betűk közti megfelelő távolságot. Szerencsés, ha valaki rendelkezik egy alap rajztudással, de nem elengedhetetlen. Pl. a Corvin Rajzsiskolában nem feltétel a felvételihez a szabadkézi rajz. Hogyan kezdjen neki? Az én esetemben egy természetes folyamatról beszélhetünk. Elkezdett érdekelni a grafika, ezért nagyon sok ilyen témájú videót kezdtem el nézni a neten,  különböző gyűjtéseket csináltam Pinteresten. Előfordult, hogy éppen a frappáns tipográfiai megoldások fogtak meg, de volt, ahol a formavilág, és az is előfordult, hogy a színvilág tetszett meg. Minél több időt töltesz valamivel, annál nagyobb rálátásod van a témára. Elsősorban a látásmódom miatt érzem magam grafikusnak. Nagyon sok impulzusnak kell kitenned magad ahhoz, hogy meg tudd különböztetni a jót a rossztól.

Hol érdemes elkezdeni nézelődni?

Nálam a Pinterest volt a nyerő, de a Corvin Rajzsuliban a Behance-re esküdtek. Ez egy portfóliós oldal, ahol én egyelőre nem vagyok fent. Én nem találtam könnyen kezelhetőnek ezt az oldalt. A Pinterestben az a nagyon jó, hogy a kiválasztott képre kattintva egyből kiadja a hasonló találatokat. Ez egy igazi időlopó aranybánya! A Canvanak van egy nagyon jó design navigációja, csupa hasznos infóval, illetve a Creative Bloq nevű oldal is tele van hasznos információkkal, tippekkel.

Milyen keresőszavakra érdemes rákeresni?

Ha valaki a nulláról indulna, akkor a typography, logo design, packaging keresőszavakat javasolnám.
Nemrég egy bejegyzésedben olvastam a Corvin rajziskola 1 éves grafikai képzésén szerzett tapasztalataidról. Összefoglalnád, hogy milyen tudással, szemléleteddel gyarapodtál ezen idő alatt, illetve mennyire volt meghatározó számodra ez az év, illetve mi volt a leghasznosabb tudás, amit itt szereztél meg?

A suliban a leghasznosabb az volt, hogy sok kreatív emberrel és konzulenssel voltam körülvéve. Ha külön ki kellene emelnem valamit, a tipográfiát mondanám, de ez így egyben egy nagyon hasznos csomag volt. Ugyanakkor ha programismeretet szeretne valaki szerezni, ne ide jelentkezzen, hanem keressen online anyagokat hozzá. Legalábbis nekem ez jobban bevált, sokkal kényelmesebben lehet így tanulni. Akkor állítod le a videót, amikor akarod, nem fogsz elveszni a hallott információk sűrűjében. Ez nekem kiskoromban is problémát jelentett, informatika órán sem tudtam rendesen követni a tanárt, egyszerre figyelni és csinálni, amit mutatnak. Szerintem egy videóanyag az órák anyagairól szükséges és rendkívül hasznos lenne, így otthon is kényelmesen lehetne gyakorolni. Egyébként elég nagy fegyelem kell ahhoz, hogy rászánd az időt a tanulásra.

Neked melyik módszer jött be inkább? A személyes, tanár által vezetett tanfolyam, vagy a videó útján történő tanulás?

Nekem az online oktatás, de ez személyfüggő. Van, akinek jobb, ha vezetik a kezét. Az online tanuláshoz nagyon sok motiváció, fegyelem és elszántság kell. Nekem bejött az online tanulás, mert önmagamat is jól tudom motiválni. Akkor és annyi időt szánok rá, ami kényelmes és jó. Én akkor is meg fogom csinálni a feladatokat, ha nem kényszerítenek rá. De van, akinek szüksége van erre, annak az online tanfolyam nem lesz ideális.


Milyen oldalakat ajánlanál?

A Youtube is nagyon jó, de ott neked kell összeszedned és rendszerezned a videókat. Nagy előnye azonban, hogy itt nagyon sok ingyenesen elérhető tartalom van. Mindig konkrét kérdésre kerestem, és általában meg is találtam a választ. A Udemy-n vagy Skillshare-n pedig össze van szedve és fel van építve az információ, de mindkét oldal fizetős.

Mesélnél arról, hogyan találkoztál az akvarellel, mint technikával, és mi fogott meg benne a legjobban? Hogyan kezdjen bele egy teljesen avatatlan kéz? Mire érdemes odafigyelni az alkotás során?

Az első találkozás...hát nem tudom, neked volt-e ilyen élményed, hogy a rajztanár néni azt kérte, színezd ki a hátteret egy színes ceruzával. Nekem minden egyes alkalommal görcsöt kapott a csuklóm. Már általános iskolában rájöttem, hogy festékkel sokkal egyszerűbben eredménnyel tudok teljesen homogén hátteret készíteni. Ekkortól kezdve jelen volt festés, mint technika az életemben. Komolyabban az egyetemen kezdtem elmélyedni benne, amikor volt egy akvarell kurzusunk. Megérkezett a tanárunk az órára egy rakás fotóval, hogy fessük le a kiválasztott fotót, majd utána segít, hogy mit és hogyan csináljunk. Úgyhogy hazamentem, és videók alapján megtanultam a technikát, a félévet egy ötössel zártam. Amikor megalapítottam a vállalkozásom, az elején gombokat varrtam fel képeslapokra, később kezdtem csak el illusztrációkat készíteni. Arra nagyon érdemes odafigyelni, hogy mindig a megfelelő anyagokkal dolgozzunk. Nekem anno teljesen véletlenül került a kezembe az Anilines márkájú vízfesték, ami egyébként nem egy magas árkategóriájú termék. A mai napig ezt használom az alkotás során. Fontos, hogy akvarell papírra dolgozzunk, különben nem fog megfelelően viselkedni a festék. Érdemes a pacsmagolással kísérletezni, és megfigyelni, ahogy összefolyik két szín. Ezt egyik másik technika sem tudja produkálni. Abban is hiszek, hogy a tanulási folyamat elején érdemes lemásolni dolgokat, bár általában a rajztanárok utálják és elutasítják ezt. Sokáig másoltam, ha megtetszett valami, ugyanis így nagyon sokat lehet tanulni a technikáról. Ugyanakkor fontos megjegyeznem, hogy így nem lehet megtanulni rajzolni, és az is fontos, hogy ha pusztán gyakorlás kedvéért csinálod, ne oszd meg vagy értékesítsd ezeket az alkotásokat, mert ez lopásnak számít.  
A DM határidőnapló egy illusztrációja 


Digitálisan is alkotsz, vagy inkább csak az utómunkához használod a programokat?

Csak utómunkához használom őket. Fantasztikusak egyébként a digitális képek, de én azért is dolgozom akvarellel, mert annyira élvezem, hogy a kezemmel dolgozom. Tudom, hogy létezik wacom tábla, meg a ceruzák, de azt az élményt, amit az akvarell nyújt, nem adják vissza.


Ha jól tudom, szabadúszóként dolgozol. Milyen megbízásaid vannak? Hogyan kell elképzelnünk egy napod?

Nincs átlagos nap a szabadúszó életében! Minden nap máshogy telik. Én nem vagyok egy koránkelő típus, ezért a robotpilóta üzemmódban elvégezhető feladatokkal kezdem a napot, mint például az emailek megválaszolása, adminisztrációs teendők, és csak délután vetem bele magam a kreatív munkába. Ha minden jól megy, akkor nap végén még egy balettóra is belefér!

Hol és mikor lehet csatlakozni a workshopjaidhoz? Vannak már visszatérő „vendégeid”?

Általában 8-10 ember szokott jelen lenni. Két helyen oktatok most, a honlapomon megtalálják a részleteket. Van egy Workshop Studio nevű helyszín, a másik pedig a Rajzshop. 

Mi volt az eddigi legnagyobb álommunkád, amit imádtál csinálni, illetve mi az, ami még várat magára, de nagy terv és álom?

Egyértelmű, hogy az idei DM határidőnapló volt az eddigi legnagyobb álommunkám! Egyrészt nagyon témába vágott, növényeket kellett festeni, másfelől iszonyatosan jó fejek voltak, akikkel kommunikáltam. Nem kötötték meg a kezemet, csomó mindent rám bíztak, nem változtattak szinte semmin az általam leadott anyagok közül. Nagyon szeretnék ételillusztrációkat készíteni, sőt már el is kezdtem őket megfesteni. Egyelőre magamnak, portfólió-építés céljából. Még mindig küzdök azzal, hogy az a munka, amivel a megbízó megkeres, nem biztos, hogy olyan, amit betennék a portfóliómba. Ezért fontos, hogy legyenek saját projektjeim, amikkel én bízom meg magamat. Ez volt a legjobb tanács, amit a neten találtam, „Készíts olyan munkát, amivel szeretnéd, ha megbíznának!” Ehhez tartom magam. Azért is fontos, hogy legyenek saját, öröm projektek, hogy ne égjek ki. Muszáj a szerelemmunkákra is időt találni.

Hol és mikor láthatjuk legközelebb a munkáidat?

Ez egy jó kérdés. Az Instagram oldalamon folyamatosan, Facebookon,  a honlapomon, és tervezek egy portfólió frissítést is!