Manapság, amikor Marvel- és DC univerzum főhősei már nem csak a gonosszal, de egymással is küzdenek a nézettségért a mozikban, talán keveseknek jut eszükbe elővenni a klasszikus, európai képregényeket, pedig Tintin kalandjairól szóló 24 kötet a 20. század egyik legnépszerűbb képregénysorozata. A képregényeket 110 nyelvre fordították le, és több mint 250 millió példány kelt el belőle világszerte. George Remi, szerzői álnevén Hergé (nevének kezdőbetűiből RG) alkotta meg az ikonikus sorozatot 90 évvel ezelőtt. A sorozat 1929. január 10-én jelent meg először a Le Petit Vingtième (The Little Twentieth)-ben, amely a fiataloknak szóló verziója volt a belga Le Vingtième Siècle (The Twentieth Century) újságnak. A képregényt mozifilmre, rádióra, televízióra és színházra is adaptálták. 5-5 ismert- és kevésbé ismert tény a sorozatról!
1. Az első kilenc kötet eredetileg fekete-fehér kiadású volt. 1943-tól kezdve színesben újra kiadták őket, ez alól egyedül az első kötet, Tintin a szovjetek földjén kivétel, amelynek színes verziója csak 2017-ben készült el.
Tintin a Szovjetek földjén
2. A sorozatot rendkívül sok vád és támadás érte az elmúlt évtizedek során. Az egyik legtöbbször kritizált kötet az 1930-ben megjelent Tintin Kongóban. A Belga Kongó néven ismert terület Belgium közép-afrikai gyarmata volt. A kötet világszerte hatalmas felháborodást keltett, mivel annak kolonialista attitűdje miatt rendkívül sértő módon, teljesen primitívként mutatta be a helyieket. Tintin maga megtestesíti a gyarmattartó európaiak mintapéldányát, aki brutális vadászatokon vesz részt. Hergé felülvizsgálta illusztrációit és 1946-ban a skandináv és angol megjelenés előtt újrarajzolta a kötetet, kihagyva a problémás részeket.
Kockák a Tintin Kongóban c. kötetből
3. Sokak szerint Hergé rajzstílusa iskolateremtőnek számít, őt tekintik a ligne claire atyjának. Az elnevezés arra a tiszta rajzstílusra utal, ami a Tintin képregényeket jellemzi. A sorozat jellemzője, hogy a történetekben a háttér mindig realisztikus ábrázolású, míg a figurák karikatúra jellegűek, mind megjelenésükben, mind karakterükben.
4. 2011-ben Steven Spielberg rendezésében (Peter Jacksonnal, mint producerrel az oldalán) animációs film készült a sorozat három kötetéből: Az unikornis titka, Vörös Rackham kincse és Az aranyollós rák című kötetek kombinációjából. 2019 januárjában a Casterman Kiadó vezetője számolt be a francia médiában arról, hogy készül a folytatás, amelyben a szerepek felcserélődnek: ezúttal Peter Jackson fogja rendezni a filmet és Spielberg vállalta a produceri feladatokat. Benoit Mouchart, a képregénykiadó vezetője azt is bejelentette, hogy rövidesen egy új Tintin-képregényalbum is megjelenik Tim et le Thermo-Zéro címmel.
A Tintin kalandjai című filmet 2011-ben mutatták be.
5. George Remi Brüsszel külvárosában, Etterbeekben született 1907-ben. Brüsszel jelentős inspirációként szolgált a szerző számára, mivel élete döntő részében ebben a városban alkotott. Többek között a Marolles negyedben található Place du Jeu de Balle ihlette az Unikornis titkában megjelenő bolhapiacot. A belgák a mai napig nagy rajongói Tintinnek és kalandozásainak, így nem meglepő, hogy az egyik legforgalmasabb brüsszeli vonatállomás, a Bruxelles Midi (vagy másnéven a Gare du Midi) falait is hatalmas Tintin képek díszítik. Az egyik kép, a Tintin Amerikában fekete-fehér klasszikusa, a másik pedig a magyarul is kiadott A 7 Kristálygömb egyik részletéből, szintén egy vasútállomást ábrázol. Városszerte több tűzfal festmény élteti a belga képregény-sorozatot. Az egyik legismertebb, (a belga főváros egyik leglátogatottabb turistalátványosságától) a Manneken Pistől pár méterre található.
Tintin a Bruxelles Midi (vagy másnéven a Gare du Midi) falain
6. Remi 11 éves korában csatlakozott a cserkészekhez, amely nagy hatással volt a később Hergé-ként megjelent munkáira is. A lojalitás, találékonyság és a közösség szolgálata - amely értékeket a cserkészeknél eltöltött idő alatt ismert meg - Tintin alapvető karakterjegyeiben is visszatükröződik.
George Remi a cserkészeknél
Forrás: Tintin in America, Egmont Kiadó 2013
7. Remi egy, a cserkészeknél töltött nyári tábor alkalmával amerikai őslakos indiánnak öltözött barátaival. Érdeklődése az indiánok- és kultúrájuk iránt erre a pontra eredeztethető. Tény, hogy Hergé valójában sosem járt azokban az országokban, ahol Tintin kalandjai játszódnak. Ez alól kivételt képez az Egyesült Államok, ahová feleségével 1971-ben látogattak el, és ahol a híres Vörös Felhő törzsfőnök dédunokájával is találkozott.
Hergé találkozása Vörös Felhő törzsfőnök dédunokájával 1971-ben
8. Hergé komoly kutatást végzett az ember Holdra lépésének lehetőségéről. Tintin „Holdbeli” küldetését heti adagokban közölte a belga Tintin magazin 1950 márciusa és szeptembere között (három évvel a kötetbe rendezett kiadvány megjelenése előtt). Így Tintin, valójában már Neil Armstrong előtt közel két évtizeddel Holdra szállt! Tintin az Úticél a Hold (Explorers on the Moon) egyik példányát dedikálta többek között maga Hergé, Buzz Aldrin és Neil Armstrong is. A példány egy aukción rekord értékben kelt el.
Tintin az Úticél a Hold c. kötet borítója
9. Andalúzia szerte találhatóak olyan képeslapok, amelyek Tintint és a sorozat többi szereplőjét ábrázolják dél-spanyolországi városok legfontosabb látnivalóinál. Tintin valójában sosem járt Cádizban vagy Sevillában. Két Tintin rajongó művész készítette el ezeket az eredeti karaktereket új környezetbe helyező alkotásokat. Minden képen van egy rejtett utalás Tintin egyik-másik „eredeti” kalandjára (pl. a Cádiz partjainál megjelenő Unikornis (hajó).
Tintin kalandjai Cadizban
10. A Tintin könyvek magyarországi kiadása 1989 előtt nem merülhetett fel, hiszen többek között antikommunista üzenetek és utalások is átszövik a történeteket. Legelőször 1994-ben adta ki az Egmont kiadó Az egyszarvú titkát ( a 2008-as kiadásában Az unikornis titka). Magyarul olvasható még A törött fül, A fekete sziget, az Ottokár jogara, A 7 kristálygömb és a Titokzatos csillag is. 2014-ben az Egmont kiadó kivonulása miatt megszakadt a sorozat kiadása. A kötetek jelenleg (sajnos) nem kaphatóak.