A macskák nem csak mesekönyvek közkedvelt és imádott alakjai, de az őket megálmodó és lerajzoló illusztrátorok nagy kedvencei is sokszor. Legújabb cikksorozatunkban cicabolond illusztrátorokat mutatunk be hétről hétre, és kérdezzük őket rajongásuk kezdeteiről, jelenlegi és hajdanvolt kedvenceikről. Az első részben Pásztohy Pankával beszélgettünk, a most következő részben Maros Krisztina mutatta meg nekünk Merlint és Kasienkát, valamint  Csimota Kiadónál hamarosan megjelenő, Tasi Kata macskás Papírszínház-meséjébe is betekintést engedett, melyet ő illusztrál.

Mikor és hogyan kezdődött nálad a cicák iránti rajongás?

Ahogy minden gyerek, én is egész kiskoromtól fogva odáig voltam az állatokért, a cicákért és a kutyákért különösen. Anyukám barátnőjénél ismertem meg egy kistermetű, igencsak „beszédes” fekete macskát, hatalmas borostyánsárga szemekkel, szerintem hozzá köthető az igazi rajongásom kezdete. Azelőtt nem tudtam, hogy ennyire emberközpontúak és kommunikatívak tudnak lenni a cicák. Akkoriban mi egy pici lakótelepi lakásban laktunk, ezért egy jó darabig nem volt semmilyen állatunk. Évekkel később mégis lett egy fekete-fehér foltos kandúrunk, Frici, aztán egy másik, aki a Cicó nevet kapta, ám nem a (sokkal később megjelent) Tesz-vesz város, hanem Woody Allen egyik filmbéli mondata után: „Csak semmi cicó, nálam van a slukker!”
A képen Cicó látható, aki a Woody Allen filmből vett idézet után kapta nevét

Hány macskád van most? Hogy kerültek hozzád?

Jelenleg két cicánk van, ők tenyésztőktől kerültek hozzánk. Bár eredetileg úgy indultunk neki a macskakeresésnek, hogy örökbefogadni szeretnénk, és mindenképpen teknőctarka cicánk lesz – hogy miért pont ilyen, az egy másik válaszból kiderül –, míg végül egy kiállításon beleszerettünk Merlinbe. Akkora volt, mint egy kétdekás gombolyag, és egy tollas játékot püfölt kitartóan, miközben testvérei aludtak. Ő egy Brit rövidszőrű cica egyébként, és azóta már többszörösen bizonyította nekünk, hogy ő is tud aludni. Másik cicánk, Kasienka (Kasi, esetenként Gazsi), már tudatosabb keresés eredményeként érkezett. Fajtáját tekintve birman (azaz: Burmai Szent Templommacska), akit először egy fényképen láttunk, és – azon kívül, hogy gyönyörű zoknijaival azonnal rabul ejtett bennünket –, a fajta megismerése során arra a következtetésre jutottunk, hogy mind a hangos, energikus gyerekeink, mind a csendes, nyúl felmenőkkel is rendelkező Merlin szempontjából remek választás lehet.
Kasi, teljes nevén Kasienka, fajtáját tekintve Burmai Szent Templommacska – a képen még kölyökként
A nyúl felmenőkkel is rendelkező Brit rövidszőrű macska, Merlin kiscicaként

Mit szeretsz a legjobban bennük? Mely tulajdonságuk nyűgöz le a legjobban?

Azt csodálom bennük leginkább, hogy – az általam eddig ismert cicákkal ellentétben – végtelenül nyugodtak, finomak, kedvesek, semmi nem hozza ki őket a sodrukból. Ugyanakkor a legnagyobb érdeklődéssel és nyitottsággal vesznek részt minden eseményen, ami otthon zajlik, legyen az akár illusztrációk rajzolása, vacsorakészítés vagy pisilés. Merlin kicsit félénkebb, nem annyira ragaszkodik hozzá, hogy ölbe vegyük, de ha mégis megtörténik a „baleset”, azonnal megadja magát, és plüssnyúllá változik. Soha nem karmol vagy harap, nem fúj – ezt például nagyon szeretem benne. Kasi pedig egy született szeretetbomba, aki napi rutin szerint mindannyiunkat végiglátogat, hogy kicsit dögönyözzük vagy csak beszéljünk hozzá, amire készségesen válaszol. Ő például szokott bennünket harapdálni, de azt is csak úgy szeretetből, dorombolás közben.
Sokszor Krisztina macskái is kiveszik a részüket az illusztrálásból. A képen épp Kasi látható nagy munkában.
Merlin és Kasi ellenőrzik Krisztina munkájának minőségét

Hány általad illusztrált könyvben szerepelnek cicás rajzaid? Melyik áll a legközelebb ezek közül hozzád?

Az a vicces, hogy most épp egy olyan Papírszínház-mesét készítünk a Csimota Kiadóval, amelyikben egy cica a főszereplő, sőt a mesélő is egyben. A szöveget Tasi Kata írta (pontosabban: neki diktálhatta a főhős), színes, mozgalmas, nagyon élvezem! Sok könyvbe rajzoltam már macskákat, például Varró Dániel mondókáihoz vagy Magos Judit Demény – Kóbor kalandjaim című könyvébe, mindegyiket szerettem. De hogy mennyire közel állnak hozzám a cicák, rajzi szempontból is, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a Pagony Kiadónál hamarosan megjelenő Milyen színű a boldogság? című képeskönyvemben, a tizenhárom, különböző színű boldog jelenetből kettő is jutott nekik.
Egy macskás kép a hamarosan megjelenő Milyen színű a boldogság? című kötetből
Egy másik macskás kép a Milyen színű a boldogság? című kötetből
A Csimota Kiadónál fog megjelenni Tasi Kata cicás Papírszínház-meséje
A Csimota Kiadónál megjelent Az Illatok és Hangok Őrzője című mesében is szerepelnek cicák

Mi a legszebb „cicás pillanatod”, amit fel tudsz idézni?

Akkor most jön a teknőctarkák iránti rajongás. Volt egy cicánk, még sok évvel ezelőtt, annyira hihetetlenül intelligens és empatikus természetű, hogy se előtte, se azóta nem találkoztam hasonlóval. Lucának hívtuk, és tizennégy évig élt. Amellett, hogy rendkívül okos volt, tökéletesen érzékelte a különböző hangulatainkat, és képes volt a helyzetnek megfelelően viselkedni. Betegség vagy lelki bajok esetén például szabályosan megvigasztalt, amire mindig emlékezni fogok.
A teknőctarka cicák iránti rajongást megalapozó Luca

Hány cicád volt eddig? Melyik volt a legkülönlegesebb közülük és miért?

A mostani „párossal” együtt, összesen hat. Mindegyikük a maga nemében különleges, és a különbözőségük miatt nehéz lenne őket egymáshoz mérni. Luca, a fent említett okok miatt, az én szememben mindig extra különleges lesz, és vele együtt az összes teknőctarka cica (akikről tanulmány is készült már, a színük és a természetük közötti összefüggések tükrében).
Krisztina illusztrációja Varró Dániel Akinek a foga kijött című kötetéhez.
A Macska maffia tagjai Magos Judit Demény - Kóbor kalandjaim című könyvében
Egy francia nyelven megjelent mese, a Ma voisine est une sorcière-hez készült képek

Ha szeretnétek még több illusztrációt látni Maros Krisztinától, kövessétek Instagramján és hivatalos Facebook oldalán is!

Cicabolond illusztrátorokat bemutató cikksorozatunk hamarosan egy újabb alkotóval folytatódik, addig is látogassatok el további információkért és újdonságokért Facebook oldalunkra.

Amennyiben tetszett a bejegyzés, nyomjatok egy like-ot!

Borítókép: Maros Krisztina
Fotók: Maros Krisztina