Nem első alkalommal készítettem interjút Maros Krisztinával, akinek munkáira először a Csimota Kiadónál megjelent Tasi Kata Vízcsepp című Papírszínház-meséje láttán figyeltem fel. Azóta beszéltünk cicáiról, Merlinről és Kasiról, korábbi munkáiról és terveiről. Azóta újabb, általa illusztrált gyönyörű gyerekkönyvek jelentek meg a hazai könyvpiacon. Interjúnkban többek között ezekről és arculattervezői pályájáról is kérdeztük.

Az utóbbi hónapokban, sőt, egy évben rengeteget lehetett hallani a neved. Van köze a 2017-es bolognai Silentbook Contest-nek ahhoz, hogy talán több gyerekkönyv- illusztrációs felkérésed volt az elmúlt időszakban, mint korábban? Csak hogy pár példát említsek: a Pagonynál megjelent a Milyen színű a boldogság? című köteted Szabó T. Anna versével, a Csimota Kiadónál a Soknevű macska Papírszínház-mese, a Manó könyveknél Háy János Alfabéta és a negyvennégy rabló - meseábécéje, végül a Naphegy Kiadónál zártad a sort a könyvhétre megjelent A lány, aki orvos akart lenni című kötettel. (Csak hogy a teljesség igénye nélkül néhányat említsek az elmúlt 1 év munkái közül.) 

Úgy vettem észre, hogy ezek a felkérések teljesen változó gyakorisággal érkeznek. Sokan vagyunk illusztrátorok, és sokfélék a szövegek is, amelyekhez a kiadók kiválasztják a szerintük legmegfelelőbb rajzolót. Volt olyan év, amikor hat könyvet illusztráltam, és ezek közül több is egymással párhuzamosan készült. Aztán a következő évben szinte egyáltalán nem dolgoztam könyveken. A legutóbbi munkáim közül egynek van biztosan köze a Silent Book pályázathoz: a Milyen színű a boldogság? című képeskönyv ugyanis épp erre a pályázatra készült, és Kovács Eszter (a Pagony Kiadótól) a döntősök kiállításán látta először a képeket, Bolognában, így kezdtünk el beszélgetni a hazai megjelenésről.
Illusztráció a Milyen színű a boldogság? című kötetből

Úgy tudom, tipográfia szakon végeztél az Iparművészeti Főiskolán (ma már Moholy-Nagy Művészeti Egyetem) és éveken át kiadványok és arculatok tervezésével foglalkoztál. Hogy kerültél az illusztrátori pályára? Szoktál még arculattervezéssel foglalkozni?

Igazából ez egy nagyon hosszú (élethosszig tartó) önmegismerő folyamat eredménye, aminek még nincs vége, ezért elég nehéz róla dióhéjban nyilatkozni. Az biztos, hogy minden a rajzolás iránti szenvedéllyel kezdődött, és oda is kanyarodik vissza. Elég sok mindenben kipróbáltam magam, mire egyáltalán körvonalazódott, hogy muszáj kreatív és gondolkodtató munkát végeznem, és meglehetősen begubózó típus vagyok. Amikor a tipo suli után elhelyezkedtem tervezőként, nagyon változatos feladatokat kaptam: plakát, csomagolás, szórólap, könyv, kiadványok, logó… és mindezek alapja szintén a szabadkézi rajz, a végső kivitelezés módjától függetlenül. Akkor éreztem először, hogy ez a nekem való irány. Közben sok idő eltelt, megszülettek a gyerekeim, költöztünk, munkahelyet váltottam… és egy idő után valószínűleg új kihívásokra volt szükségem. Így végül – szintén számos kanyar után – 2010-ben elkészült az első önálló könyvtervem, saját rajzokkal és szöveggel Tücsök a Holdon címmel, melyet beneveztem a Key Colours nemzetközi képeskönyv pályázatra, ahol dobogós helyezést ért el. Ez akkor egy nagyon fontos szakmai visszajelzés volt számomra. Ugyanebben az évben keresett meg Varró Dániel, akinek az első hivatalos illusztrátori felkérést köszönhetem, az Akinek a lába hatos című könyvéhez készítettem illusztrációkat, és innentől elindultam ezen az úton. Arculattervezéssel mostanában nem foglalkozom, de a csomagolás-, plakát- és borítótervezés továbbra is terítéken van.
Egy kép a Tücsök a holdon című kötetből

Az Illatok és Hangok Őrzője, valamint a Tücsök a holdon voltak az első önálló, szerzői köteteid. Láthatunk a jövőben folytatást, vagy új saját könyvet tőled?

Mindig vannak saját könyvekkel vagy más, illusztrált tárgyakkal kapcsolatos terveim, csak idő kérdése, hogy lesz-e belőlük valami.

Szabadúszó illusztrátorként te osztod be a saját időd. Van egy elkülönített hely, ahol el tudsz mélyülni és koncentrálni? Hogyan dolgozol?

Van egy dolgozósarok a házunkban, egy légtérben az ikrek birodalmával, amit lassan időszerű lenne máshová költöztetni. Itt van két összetolt asztalom, egy digitalizáló táblával, egy plüss flamingóval, sok keksszel (és néha két macskával), itt szoktam „működni”. Az időbeosztásom pedig, kis túlzással élve, úgy néz ki, hogy egyfolytában dolgozom, amikor a családom vagy az alvási-evési szükségletek meg nem szakítják a folyamatot (bár keksz van kéznél…).

Kiknek a munkáit kíséred figyelemmel a hazai és külföldi illusztrátorok közül?

Rengeteg illusztrátor és alkotóművész munkáját kísérem figyelemmel, és szinte mindennap fedezek fel újakat, nem tudnék csak néhányat kiemelni közülük.

Van olyan típusú megbízás vagy munka, esetleg olyan szöveg, aminek az illusztrálása kihívást jelentene számodra és vágysz rá, de még nem érkezett ilyen jellegű felkérés? Ha van, mi lenne az?

Régóta szerettem volna bélyeget tervezni, szerencsére idén ez az álom is megvalósult, az év gyógynövényét, a levendulát rajzolhattam meg bélyegként. Illetve, ahogy említettem a csomagolást, eszembe jutott, hogy mennyire szívesen terveznék illusztrált csomagolást, például csokoládéhoz vagy illatszerekhez.
Hugonnai Vilma kislányként bújócskázik Kertész Edina A lány, aki orvos akart lenni (Naphegy Kiadó) című kötetében

Az idei év első felében több izgalmas felkérésed is akadt: Háy János szövegének, illetve Hugonnai Vilma, az első magyar orvosnő kalandos életútjának illusztrálása. Mesélnél kicsit ezekről a megbízásokról?

Mindkettő nagyon izgalmas, ám merőben más jellegű feladat volt. Háy János meséjében az ABC minden egyes betűjét más-más (többnyire zord) emberi tulajdonságokkal rendelkező állat őrzi, A-tól Zs-ig. Ezeknek a furcsa lényeknek a személyleírása a szövegben pontosan meghatározott (pl. A, mint agárhölgy, aki már nem fiatal, pipázik, ám egykor híres fotómodellként aratott sikereket), ettől függetlenül abszolút szabadkezet kaptam a megjelenítésüket illetően. Hugonnai Vilma története pedig azért volt igazi kihívás számomra, mert hirtelen egy másik korba csöppentem, ahol a történet elemei és díszletei mind valóságosak, akárcsak a főszereplő Vilma. Ezért, bár minden jelenetet világosan láttam magam előtt az illusztrálás során, a valósághű ábrázoláshoz nekem is alaposan bele kellett merülnöm ebbe a – vizuális szempontból rendkívül vonzó – korszakba.
Háy János Alfabéta és a negyvennégy rabló - meseábécé  című könyv egyik illusztrációja

Említetted, hogy nagyon elfoglalt vagy, tele munkával. Milyen köteteket láthatunk tőled legközelebb?

A legközelebb megjelenő kötetek, amelyeket illusztrálok: a Népmesekincstár negyedik része, Bajzáth Mária válogatásában, a Kolibri Kiadó gondozásában, valamint Varró Dániel A szomjas troll – kis viking legendárium című könyve lesz, a Jelenkor kiadónál.