Macskabolond illusztrátorokat bemutató sorozatunk negyedik és egyben befejező részéhez érkezett, melyben Szepesi Szűcs Barbara mesél macskáiról. Többek között arról, hogy rajongásának tárgya sokszor önkéntelenül is visszaköszön munkáiban, hogy hogyan került hozzá Puszedli, és a legmeghatóbb macskás pillanatát is megosztotta velünk. 

A macskák nem csak mesekönyvek közkedvelt és imádott alakjai, de az őket megálmodó és lerajzoló illusztrátorok nagy kedvencei is sokszor. Legújabb cikksorozatunkban cicabolond illusztrátorokat mutatunk be hétről hétre, és kérdezzük őket rajongásuk kezdeteiről, jelenlegi és hajdanvolt kedvenceikről. Az első részben Pásztohy Pankával beszélgettünk, a most következő részben Maros Krisztina mutatta meg nekünk Merlint és Kasienkát, valamint  Csimota Kiadónál hamarosan megjelenő, Tasi Kata macskás Papírszínház-meséjébe is betekintést engedett, melyet ő illusztrál.

A macskák méltán a legnépszerűbb háziállatok, pedig a legfrissebb kutatások szerint is bizonyítottan kudarcot vallottunk domesztikálásukkal, és minden látszat ellenére teljesen független és szabad életet élnek tőlünk. Mégis, emberek milliói válnak észrevétlenül macskák szolgájává, boldogan és önként. Természetesen rengeteg híres cica tűnt fel a közéletben is. Például sokáig hallhattunk Grumpy Cat-ről, aki mogorva arckifejezése miatt világszerte mémmé vált, de hazánk legismertebb macskája, Erzsi (teljes nevén Erzsébet Fenevadova Elnökasszony) is nap, mint nap kinyilvánítja véleményét politikai és közéleti témákban. Legújabb cikksorozatomban macskabolond meseillusztrátorokat kérdeztem cicáikhoz fűződő kapcsolatukról, rajongásuk kezdetéről és mélységéről. Az első részben Pásztohy Pankát, A kisegér, aki majdnem hős lett, Mentsük meg a kiskutyám, és még számtalan kötet illusztrátorát kérdeztük macskáiról, Kicsi C-ről és Nagy C-ről.

Idén rengeteget hallhattunk Maros Krisztináról, nem csupán könyvillusztrációi, de áprilisi sikere kapcsán is, amikor a Bolognai Gyerekkönyv- és Illusztrációs Vásáron a Milyen színű a boldogság? című kötetével bekerült a Silent Book verseny döntőjébe. Gyönyörű illusztrációi széleskörben váltak népszerűvé, amit mi sem jelez jobban, minthogy alkotásai sorra tűnnek fel különböző platformokon, kezdve a Szentendrei Skanzen számára tervezett játékos feladatlapoktól, a Ringató naptáron át egészen a hamarosan megjelenő Bajzáth Mária Mi a legerősebb a világon? című kötetig. Interjúnk során azonban nem csak legfrissebb munkáiról, nyári élményeiről mesélt, de azt is elárulta, milyen közös projekttel készülnek a Csimota Kiadóval...

Mi is készülünk a Húsvétra, csak egy kicsit a hagyományoktól eltérően, ugyanakkor nagyon szerettünk volna egy híres nyuszihoz kapcsolódóan alkotni valamit, így lyukadtunk ki a hollandok kedvencéhez, Dick Bruna Miffyjéhez! A kis nyuszi kalandjait elbeszélő könyveket 50 nyelvre fordították le, világszerte óriási népszerűségnek örvendenek, hazánkban sajnos mégsem váltak népszerűvé, így csupán 3 kötet jelent meg nálunk a Grafo Kiadó gondozásában; Miffy, Miffy az állatkertben, valamint a Nagypapa és nagymama nyuszi című kötetek. Minket mégis megihletett, és egy babaágy fölé lógatható forgót készítettünk a húsvéti ünnepek, és természetesen Miffy jegyében. Megmutatjuk, hogyan!

Nemrégiben a Múminház építésének rejtelmeibe avattunk be titeket. Ezúttal Satoe Tone, japán származású művész könyveiben megjelenő hangulatából nyertünk ihletet, melyekhez vízben kinyíló tavirózsát képzeltünk el. A Kisgombos Kiadó gondozásában megjelent Satoe Tone könyvek nem a szó klasszikus értelmében vett képeskönyvek, tartalmukat illetően túlmutatnak a kisebbeknek szánt meséken. Satoe a meséiben megjelenő képekkel érzéseket, hangulatokat közvetít, a szöveg másodlagos szerepet tölt be, hiszen az általa megálmodott világ már önmagában is mesél.

Bár Magyarországra sosem tört be igazán a Múmin őrület, a Napkút Kiadónál megjelentek a fehér, nagyorrú lények életét elmesélő kötetek és az ezeket feldolgozó, japánban készült rajzfilmsorozatot is vetítették nálunk a '90-es években. A Finnországban most is intenzíven jelenlévő Múmin-kultusz leginkább a cseh Zdeněk Miler Kisvakondéhoz vagy a holland Dick Bruna Miffyjéhez hasonlítható.  Tove Jansson – a Múmin-világ megalkotója – egy kék házat álmodott meg lényeinek a Múminvölgyben. A mostani bejegyzésemben lépésről lépésre követhetitek, hogyan tudjátok  ti is megépíteni a saját Múminházikótokat!