Design és mese

Kasmíranyó

„Egy kiváló könyvtest létrehozása csapatmunka."

Interjú Szabó Imola Juliannával, az És boldogan éltek? illusztrátorával

2018. október 31. - Kasmiranyo01

szij_profil_foto_olajos_ilka.jpg

Két gyerek anyukája, illusztrál és ír, folyamatos kísérletezés és nyitottság jellemzi. Szabó Imola Julianna Molnár István-díjas "betűéspixelrakodómunkás", aki tudatosan igyekszik kerülni a skatulyákat. Mostanában a Cser Kiadó gondozásában megjelent Bookline sikerlistás könyv, az És boldogan éltek? felnőttmese-gyűjtemény kapcsán hallhatjuk nevét, hiszen a kötet illusztrációi és a könyv terve is az ő nevéhez kapcsolódik. Interjúnkban érdekes életútjáról, és természetesen az És boldogan éltek? című kötetről is kérdeztük őt!


Kérlek, mesélj kicsit magadról! Az önéletrajzodat elnézve, meglehetősen színes kép rajzolódik ki az olvasó szeme előtt, hiszen íróként, táncelméleti szakíróként, és illusztrátorként is tevékenykedsz. Melyik volt az első szerelem az életedben? Mit tanultál hivatalos keretek között a felsoroltak közül?

Hétköznapi őrült vagyok, aki megrögzötten hisz a természet egyensúlyában, állatvédő, és nem mellékesen két gyermek mamája. A vers volt az első, aztán táncos, színész, majd rendező szerettem volna lenni. Kisebb „megélhetési” kanyarokat téve táncelméleti szakíróként diplomáztam, és végül grafikus lettem. Dióhéjban: kitartóan kutatom a határaimat, és szeretek dolgozni. Ami érdekelni kezd, abban a végletekig hajtom magam, éjszakákon át tanulom. Ez talán generációs kérdés is, sokunk vált karriert és szakmát, több területen is próbára teszi magát.
mesek_mashogy_szij_egybe.jpgImola egy illusztrációja saját, Mesék máshogy című projektjéhez

A Bookline sikerlistás könyve, a Cser Kiadó gondozásában megjelent És boldogan éltek? c. felnőttmese-gyűjtemény a te illusztrációiddal jelent meg. Ennek előzményének is lehet tekinteni egy korábbi munkád, a Mesék máshogy című munkád, ahol szintén klasszikus mesékhez nyúltál, a szokásostól egészen eltérő módon 1-1 elemet kiemelve belőlük. Szederkényi Olga és a Cser Kiadó munkatársai tudtak erről a projektedről amikor felkértek, vagy teljesen véletlenül alakult ilyen szerencsésen, hogy te kaptad a munkát?

A Mesék máshogy egy magamnak szánt játék volt, amivel megpróbáltam a lehető legmélyebbre menni egy új technikában, ami évek óta nagyon érdekelt, csak nem volt bátorságom hozzá, hogy kipróbáljam. Idén valahogy elérkezettnek láttam az időt, és nem akartam megfutamodni a feladattól, így napról-napra „leckéket” adtam magamnak, és egyre izgalmasabb terepet jártam be, fejben és vizuálisan is. A végeredmény lett a Mesék máshogyan képi anyaga. Felemelő szabadság volt „csak úgy” alkotni, kísérletezni. Az És boldogan éltek? című kötethez illusztrátorváltás miatt keresett Olga valakit, és akkor az általam nagyra becsült Péczely Dóra ajánlotta neki a sorozatot, felhívva a figyelmét arra, milyen érdekesen kapcsolódik az ő ötletéhez. Olga felhívott, én pedig nagyon örültem a bizalomnak, hogy illusztrálhatom és tervezhettem a könyvet. Persze akkor már tudtam, hogy mindent újra kell rajzolnom, de nem bántam. Talán tényleg létezik egyfajta kollektív emlékezet, és valami kapcsolódott térben és időben anélkül, hogy tudtunk volna egymásról.
screen_shot_2018-10-30_at_11_00_03.pngEgy illusztráció az És boldogan éltek? c. felnőttmese-gyűjteményből

Mi volt az első gondolatod, amikor felkértek az És boldogan éltek? illusztrálására?

Nagyon rövid volt a határidő, ez ami ijesztő és inspiráló is volt egyszerre. Másfelől tudtam, hogy el kell felejtenem a Mesék máshogy sorozatot, és a megélt tapasztalatokkal, de teljesen üres szívvel kell nekiesnem az adott szövegeknek. Mivel nem lehetett négy szín, de szerettem volna valami különlegeset, így a kísérő szín ötlete volt a legkézenfekvőbb. Elég hamar kitaláltuk, hogy az ultra viola legyen az: nőies, markáns, de könnyen textúrázható. A könyvnek pedig szerintem nagyon jót tett, hogy nem színesek a képek. Szerencsés voltam, mert teljesen szabad kezet kaptam, ez felemelő volt a munka közben. Böbe (Pető Erzsébet, a kiadó műszaki szerkesztője) pedig mindenben támogatott, ami nagyon jól esett.

Mit gondoltál Szederkényi Olga felnőttmese-koncepciójáról?

Akkor kapcsolódtam be, amikor már készen voltak a szövegek, és nagyon izgalmas ötletnek tartottam, tartom. A felnőttmese világa különösen érzékeny témám. Rakovszky Zsuzsa, – aki szerzőként és emberként is nagyon fontos számomra – szövege volt az első, amit megkaptam. Egyből kirajzolódott a kötet terve, a színek és a formák. Elég gyorsan összeállt ez a furcsa, hivatkozásokra épülő, de mégis nagyon változatos világ, amiben egy szép könyvtárgyat szerettem volna létrehozni. Külön öröm, hogy keménytáblás lett!
esboldogan_web_1000x600.jpgAz És boldogan éltek? Imola által tervezett borítója

Milyen technikával, hogyan készítetted a képeket, milyen fázisokból épül fel egy illusztráció?

Rétegeket szoktam fotókon ütköztetni, összemosni, átütni. Itt szinte ugyanez történt, csak az egyik réteg rajzolt, erre került a textúra, a fotó vagy éppen a festék. Rákoskeresztúr térképét, tapétamintát vagy éppen kéztörlő papír felületét rétegeltem. Már korábban kitaláltam, hogy nem lesz arca a szereplőknek. Ezeknek a mesehősöknek ezer arca van, kicsit mindannyian bennük vagyunk. Gyerekkorunk óta hallgatjuk-olvassuk a történetüket, országokon és generációkon átívelően, így szimbólumokat kerestem azokhoz a jelentésekhez, amelyek hozzájuk kapcsolódnak. Szerettem volna, ha egységes a kötet vizuális világa, de mégis különböző, ahogy a novellák nyelvi dimenziói is különbözőek. Minden szövegből kiemeltem számomra megkapó, elemi szavakat, és azokra építettem az adott karaktert, kicsit összemosva az eredeti mese hivatkozásaival.
screen_shot_2018-10-30_at_10_58_40.pngA Mesék máshogy c. projekt egyik illusztrációja

Mely történetek álltak különösen közel a szívedhez a munka során?

Alice, ahogy megöregszik... Sárbogárdi Jolán és a vonat, meg az ízes nyelvezet, ahogy Parti Nagy Lajos ír.. Aranyhaj, és az ikrei... Dorothy, ahogy egy anya-lánya viszonyba kerül. És Berg Judit is meglepett a Hófehérke utótörténettel. Volt amelyikhez könnyebben tudtam vizuálisan kapcsolódni, és volt, amelyikkel küzdöttem. Pont ezért volt izgalmas és tanulságos munka. Egyiknél sem szerettem volna elsőkörös megoldásokat.

Ha jól tudom, a L’Harmattan Kiadónál jelent meg felnőttmesekönyved, Kinőtt szív címmel. Mesélnél egy kicsit a kötetről? Miben rejlik a különlegessége? Hogyhogy nem te illusztráltad és írtad is a felnőttmesekönyvet?

A Mesepiac rendezvényen találkoztam Maros Krisztivel. Akkor már megírtam a Szélkislány szövegét. Rögtön tudtuk, hogy együtt fogjuk megcsinálni. Sok évet kellett rá várni, mert csak akkoriban kezdődött a határtémák feszegetése, és nehezen találtunk rá platformot. Így lett felnőttmesekönyv, mert egy gyászoló kislány, és egy megvakuló kislány naplója, és nem igazán könnyű téma. Ez a könyv Kriszti nélkül nem lett volna ilyen gyönyörű. Örök hálával tartozom neki, hogy kivárta azt a sok évet, és végül közös világot álmodtunk ennek a két kislánynak, akik a könyvben szerepelnek. Én akkor nem mertem volna illusztrálni, és főleg nem tudtam volna úgy, ahogy Kriszti tette, mint ahogy most sem tudok úgy, ahogy ő. Ugyanilyen hálás vagyok Darvasi Ferinek, a szerkesztőnek aki nélkül nem lenne ilyen a Kinőtt szív. A Szép Könyv elismerés nagyon jó visszajelzés volt számunkra. Ha íróként vagyok jelen egy könyvben, akkor tudnom kell a szerepem határait. Olyankor, ha megérzéseimre hallgatok akkor pontosan tudom, hogy meddig van feladatom a könyvvel. Egy kiváló könyvtest létrehozása csapatmunka. Onnantól kizárólag a könyv létezik, csak az számít, hogy a legjobbat hozzuk ki belőle, és tudnom kell, hogy mikor kell bevonni valakit, aki kiegészít. Így lett szerintem a Varratok egy ritka izgalmas könyv, mert Palman Zsuzsi grafikái körbeölelik, miközben törékenyebbé is teszik a szövegtestet. Amikor összeadódnak az alkotói erők, akkor valóban működőképes dolgok sülnek ki belőle. Zsuzsival és Krisztivel is nagy egymásra hangoltságban és összhangban hoztuk létre a két kötetet. A művészetek közti átjárás bizonyítékaként pedig Böröcz Petra készített lehengerlő koreográfiát a Kinőtt szív szövegeiből.
kinott_sziv_nyito.jpgImola Julianna könyve, a Kinőtt szív, melyet Maros Krisztina illusztrált

Szerzőnek vagy illusztrátornak tartod inkább magad?

Ennek a „kivédésére” találtam ki magamnak a betűéspixelrakodómunkás kifejezést. Azt hiszem, hogy energiák vannak, és ha elég alázatos és kitartó az ember, akkor akár több csatornán képes „közlekedni”. Én mondhatni egy ilyen közlekedő edény vagyok:)

2018-ban megnyerted a Molnár István-díjat, amit neves szakemberekből álló zsűri ítélt neked. Mit jelent számodra ez a díj? Elmesélnéd, melyik munkád honorálták vele?

Nagyon szeretem ezt a pályázatot, mert a sok, kötött tervezői munka mellett egy igazán szabad tér, ahol minőségre törekedve lehet álmodni, ezért évente mindig nekifutok. Ez a díj nagyon sokat jelent számomra. Szöllősi Mátyás megrázó képanyagához készített tervvel nyertem. Árva ház a címe a képsorozatnak, amihez különleges tipográfiát választottam. Nagyon gyorsan kész lettem a tervvel, mert Matyi képei fel szoktak kavarni. A címlapon szereplő kisfiú tekintete, a koszos körmei annyira megráztak, hogy azt hiszem betűkből akartam nekik várat építeni. Nem sokat gondolkoztam, csak ösztönösen csináltam a tervet. Azt szerettem volna, hogy az olvasónak közel kelljen hajolnia hozzájuk, szinte testközelben, hogy érezzék őket. A Sajtófotó kiállításon láttam, hogyan működik, amit elképzeltem. Ennyi empátiáért már megérte. Matyi képei, és a távolságtartóan tényszerű szövege pedig megtette a maga dolgát, én csak házat építettem nekik „layout-ból”.
screen_shot_2018-10-30_at_10_51_10.pngSzabó Imola Julianna Molnár István díjas tipográfiai alkotása Szőllösi Mátyás fotójához

Milyen terveid vannak az elkövetkezendő pár évre? Mely oldalad szeretnéd jobban kidomborítani a jövőben?

Az írás jön. Már idén is ez volt a fő irány, de a szövegalkotás mindig saját időt teremt, és más a szabályrendszere. A következő kötet anyaga már közel áll a készhez, és két mesekönyvnek is a végén járok. Metzing Eszterrel is folytatni szeretnénk az Aranyvackor-nyertes könyvtervünket, ez egy kamaszodó lány története, és remélem találunk rá kiadót. Van egy oldalam, ami mindennél fontosabb, és ez a mamiság. Ez a legfontosabb feladatom momentán. A teendők közti egyensúly pedig sokszor elérhetetlen álom. A másik új dolog az életünkben egy apró házikó, amiben most élünk, és a férjemmel a saját kezünkkel építgetjük-szépítgetjük. Már készítettünk közösen egy hokedlit és konyhabútort. Ez egy új, közös alkotói tér. Nagyon élvezem, ahogy a régi, kidobott bútoroknak adunk új esélyt, és az életterünkben újra funkcionálni kezdenek.
mesek_mashogy_szij_egybe10.jpg A Mesék máshogy c. projekt egyik illusztrációja

Mit és mikor láthatunk tőled legközelebb?

Társasjátékot készítek a Messzelátónak, ami a környezettudatosságról szól. Azért is szuper játék, mert ráébreszteni, nem rábeszélni próbál dolgokra. Szeretnék elmozdulni a design-tárgyak felé, ehhez alakulnak még a tervek és a lehetőségek. A Bálint Ház kávézójának tervezek logót. Tavaszra várható pár könyv, amiben tervezőként leszek jelen. Most megpróbálok a harmadik kötetemre összpontosítani, befelé koncentrálni. A kötet anyagából egy verset sem publikáltam még, így olyan ez, mint egy visszatartott levegő. Várom a kilégzést.

A bejegyzés trackback címe:

https://kasmiranyo.blog.hu/api/trackback/id/tr7914335957

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.