Design és mese

Kasmíranyó

„Nem hanyagoltam el a kockáimat" – Kárpáti Tibor illusztrátorral beszélgettünk

2018. április 11. - Kasmiranyo01

karpati_tibi.jpgEredetileg a Kétegér Kiadónál megjelent Kihalni esélyes! című könyv adta az interjú apropóját, azonban a szervezést követően több, más izgalmas felkérés és megbízás is befutott hozzá. Bár az interjút napoltuk, így végül megtudhattuk, melyik nagy, külföldi divatcég kereste meg, és aktuális munkáiról is mesélt nekünk. Várszegi Adél Kihalni esélyes! című könyvének illusztrálásán túlmenően munkamódszereiről, példaképeiről, jövőbeli terveiről is mesélt nekünk, és azt is megtudhattuk, mely külföldi könyvkiadókkal dolgozna szívesen!

Ha jól tudom, kicsit felgyorsult körülötted az élet az utóbbi időben, és Várszegi Adél Kihalni esélyes! című könyvén túlmenően is izgalmas megbízásaid voltak. Mesélnél kicsit ezekről?

Idén valóban felgyorsultak az események. A Móra Kiadónak csináltam Ördögh Ottó Sortalanság című paródiakötetének mini illusztrációit, illetve borítóját, valamint még folyamatban van a Pagonynál egy Budapest témájú ifjúsági novelláskötet, amihez duplaoldalas illusztrációk és borító is készül. Illetve egy francia megbízás is befutott az év elején, egy jól ismert francia márka, az Hermés talált rám.
30126112_10215821111704387_557009329_o.jpgÖrdögh Ottó hamarosan megjelenő, Sortalanság című paródiakötete

Hol és hogyan találtak meg?

Még 2007-ben, Bolognában, a könyvvásáron találkoztam össze a legartisztikusabb könyveket jegyző francia gyerekkönyvkiadóval, az Editions MéMo-val. Ez a kiadó majdnem minden évben hazavisz egy Ragazzi díjat, aminél nincs nagyobb szakmai elismerés. Már akkor szó volt az együttműködésről, ami végül csak évekkel később, 2010-ben öltött könyv formát. Ezt a könyvet találta meg nemrégiben az Hermés művészeti vezetője, majd kértek fel egy nagyon érdekes munkára. A cég kollekcióihoz hagyományosan nem csupán szokványos, fényképes katalógus készül, hanem azzal párhuzamosan egy illusztrált, művészi kiadványt is nyomtatnak. Az idei őszi-téli kollekció a "játék" szellemében készült, ezért esett rám a választás a 80-as évek számítógépes játékainak apropóján.

Anno a Csimota Kiadónál megjelent, pixelgrafikával készült Piroska és a farkas meséjének szöveg nélküli feldolgozása volt az első ilyen stílusú könyved a hazai piacon. A kiadó Design-könyvsorozatának későbbi, azonos stílusban készült kötetei is nagy utat jártak be, óriási sikernek örvendtek, ennek ellenére mégis inkább a rajzos stílust alkalmaztad a további könyvek illusztrálásakor. Miért alakult ez így? Hogyhogy a Kihalni esélyes!-nél ismét a pixeles stílust használtad?

Eddig csak a rajzos stílusomra volt igény itthon. Valóban, már elég régen volt alkalmam a pixelekhez nyúlni gyerekkönyvnél, majdnem 10 év kihagyás volt közben. A Roham Magazinban jelent meg néhány pixelgrafikám ebben az időszakban. De nem hanyagoltam el egyáltalán a kockáimat, hiszen ez idő alatt rendszeresen publikáltak amerikai magazinok, többek között a The New Yorker. Örülök, hogy ismét sikerült a hazai piacra is alkotni ebben a stílusban, az előző könyveknek nagyon pozitív volt a visszhangja. Bízom benne, hogy most sem lesz másképp.
piroska_karpatit_02.jpgRészlet a Csimota Kiadónál megjelent Piroska és a farkasból

Hogyan látsz neki egy ötlet kidolgozásának? Milyen lépések, vagy munkafolyamatok vezetnek a végleges mű elkészüléséhez? Miként zajlott ez a Kihalni esélyes! esetében?

Teljesen változó a képlet, nincs egy állandó, jól bevált recept. Valamikor azonnal kialakul a végleges forma, a vázlatolás szinte ki is marad. De az is előfordul, hogy rá se lehet ismerni a kiindulási alapra, amikor a végleges verziót látjuk. Igaz, mind az illusztrációnak, mind a könyvtervezésnek van egy olyan mozzanata, ami gyakorlatnak mondható, vagyis kivétel nélkül minden esetben így járok el. Ez pedig a valós méretben nyomtatás, hogy ne csak monitoron lássam a grafikát. Kicsit középkorinak hathat, de szerintem szükséges, hogy a végeredmény biztosan olyan legyen, mint amilyet szeretnénk.
dscn1771.JPGA Kétegér Könyvesboltban már jóval a könyv megjelenése előtt is lehetett kapni dinoszauruszos képeslapjaidat. Ezek szolgáltak a mű kiindulási pontjául, vagy csupán véletlen egybeesés, hogy Várszegi Adél dínókról írt könyvet és történetesen te illusztráltad?

Igen, a képeslapok voltak a kiindulási alap. Pár éve iskolaindító csomagként készültek, a hátoldalukon órarenddel, vonalzóval és naptárral. Adél ezekhez írt verseket és prózákat Mészáros János ötletétől vezérelve. Majd összeültünk így hárman és még egy kicsit bővítettük, fejlesztettük az anyagot újabb dínókkal, újabb versekkel, újabb képekkel. Így született meg a könyv. Szóval abszolút csapatmunka volt, mindenkinek egyformán része volt benne.
dscn1779.JPGMi volt a koncepciód a Kihalni esélyes! esetében? 

Pont emiatt, hogy ennyire csapatmunka volt a dolog, alakítottuk egymás elképzelését, és nem egy koncepció érvényesült, hanem minimum három. Az én elképzelésem nyilván az volt, hogy minél szebb legyen a könyv, ami akár nemzetközi megmérettetésre is alkalmas lehet. Egyelőre jók a visszajelzések, jelenleg egy francia és egy belga kiadó is érdeklődik iránta.

Van kedvenc dínó fajtád? Ha igen, melyik az?

Nincs. Őszintén szólva az én gyerekkoromból ez teljesen kimaradt. Ennyi idősen meg már nem választok magamnak kedvenc dínót. :)
dscn1753.JPGVolt olyan dinoszaurusz, amelynek az ábrázolása kevéssé volt hálás feladat, esetleg ki is fogott rajtad?

A Brontosaurus csak két képeslapra fért ki, így a könyvben is valahogy meg kellett oldanom, hogy ne maradjon le a hátsó fele, ugyanakkor ne bontsa meg a könyv egységét, ahol konzekvensen minden szöveges fehér oldal mellé egy színes illusztráció van rendelve. Szerintem végül sikerült megoldani.
dscn1740.JPGAz Instagram oldaladon kizárólag pixeles műveidet tekinthetjük meg. Miért alakult ez így? Úgy tűnik, mintha kissé hanyagolnád a rajzos stílust.

Az Instagram oldalamat egyfajta szakmai fórumként kezelem. A kedvenc illusztrátorokat követem és ezáltal a trendet is valamelyest. Az általam kedvelt művészek közül jó páran engem is visszakövetnek, szóval oda-vissza követjük és kedveljük egymás dolgait… Akad köztük olyan név is, akiknek az elismerésére nagyon büszke vagyok.  Például Greg Clarke, Craig Frazier, Charles Hively, Pablo Amargo, Miguel Porlan, Alain Pilon, Jordan Awan, Allan Sanders, Simone Massoni, Dezső Andrea, Seb Agresti, Leander Assmann, Bratislav Milenkovic. Amerikai, olasz, ukrán, angol, lengyel, francia, spanyol, német illusztrátorok és művészeti vezetők. Szóval abszolút nemzetközi a paletta. Egyértelmű volt emiatt, hogy azt a stílust fogom propagálni, ami előzőleg is nemzetközi érdeklődésre tartott számot.
dscn1776.JPGVan olyan külföldi kiadó, amelyikkel szívesen dolgoznál együtt? Amennyiben igen, melyik lenne az? Lenne ötleted, hogy milyen típusú munkát jelentetnél meg szívesen?

Vannak kedvenc kiadóim, persze. Akiknek a könyvei a polcomon is megtalálhatóak. Leginkább a francia kiadók. Néhánnyal már volt szerencsém beszélni ezek közül Bolognában, illetve Montreuilben. Ezek az Autrement, a Hélium, az Editions MeMo, a Petit Glénat, a Corraini. Egy pár név akikkel még szívesen dolgoznék: Rouergue, Gallimard Jeunesse, Sarbacane, Milan, Actes Sud Junior, Nathan, Flying Eye Books… A szöveg nélküli könyvek nagy kedvenceim. Szinte mindegyik felsorolt kiadónál létezik ez a kategória, ezt itthon nem nagyon lehet eladni, ezért ezen a téren külföldön próbálnék szerencsét.
dscn1732.JPGÚgy hallottam, idén kiállítás fog nyílni a 40. születésnapod alkalmából. Mesélnél erről kicsit bővebben? Hol és mikor lesz a megnyitó?

A Budapest Projekt Galériában lesz a kiállítás. Május 22-én nyílik, a pontos időpontot még nem tudom, este 6-7 körülre tervezzük. Nem kifejezetten a 40. születésnapomra lett időzítve, de tény, hogy egyfajta retrospektív kiállítás. Igazából az adta az apropóját, hogy egy pár éve Strasbourgban egy nagyszabású kiállítást terveztünk a Csimota és a francia Callicéphale Kiadóval. A legjobb minőségű anyagokra, a legszebb giclée nyomtatással készült és keretezett képek. Megérdemlik, hogy Budapesten is megmutassuk őket. A kiállítás gerincét ezek adják, de mivel ezek csak az első pár évet fedik le az elmúlt tizenkét, könyvszakmában eltöltött évemből, azaz a kezdetektől, ezért a többi képpel együtt eléggé be fogom lakni a galéria falait. Láthatóak lesznek a Karton Galériában tavaly bemutatott, a The New Yorker számára készült képregények, a Hermés őszi-téli kollekciójához készült katalógus illusztrált lapjai, a fent emlegetett dínók, pixeles és nem pixeles képek. A Móra, Csimota, Pagony, Magvető, Kolibri, Cerkabella, Csodaceruza kiadóknak készült könyvillusztrációk olyan szerzők írásaihoz és verseihez, mint Janikovszky Éva, Lázár Ervin, Szabó T. Anna, Kiss Ottó, Vig Balázs, Laik Eszter, Hohol Ancsa.
dscn1724.JPGMilyen munkákat láthatunk tőled a közeljövőben?

A Pagony Kiadónál jelenik meg nemsokára egy novelláskötet az illusztrációimmal. Budapesti sztorik. De egyelőre még csak munkacíme van. Illetve Várszegi Adéllal gondolkozunk a dínók folytatásán.

 

Ha tetszett az interjú, kedveljétek Facebook oldalunkat!

A bejegyzés trackback címe:

https://kasmiranyo.blog.hu/api/trackback/id/tr4613815982

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.