A tömegigényeknek készült játékokkal és termékekkel terhelt világban egyfajta kuckósság- és otthonosságérzet keríti hatalmába az embert, ha Batha Zsuzsi PUHAdesign párnáira néz. Szinte egy egész állatkert köszön ránk vissza, a kínálatban minden állatot felsorakoztattak a csigától kezdve a mosómedvén át a nyusziig, ráadásul a választást jelentősen megnehezíti, hogy egyik párna aranyosabb, mint a másik. A PUHAdesign esetében a párnák túlmutatnak hétköznapi funkciójukat betöltő tárgyakon, nem csak alvásra, de játékra is alkalmasak, a formák kialakításuknál fogva azok továbbgondolására, további asszociációkra is lehetőséget nyújtanak.

Nemrégiben a Múminház építésének rejtelmeibe avattunk be titeket. Ezúttal Satoe Tone, japán származású művész könyveiben megjelenő hangulatából nyertünk ihletet, melyekhez vízben kinyíló tavirózsát képzeltünk el. A Kisgombos Kiadó gondozásában megjelent Satoe Tone könyvek nem a szó klasszikus értelmében vett képeskönyvek, tartalmukat illetően túlmutatnak a kisebbeknek szánt meséken. Satoe a meséiben megjelenő képekkel érzéseket, hangulatokat közvetít, a szöveg másodlagos szerepet tölt be, hiszen az általa megálmodott világ már önmagában is mesél.

Csütörtökön az idei év eddigi egyik legizgalmasabb megnyitóján jártunk a Karton Galériában. A 4/4 csoportos kiállításán a hazai kortárs grafikus-illusztrátor szcéna 4 úttörő alakjának (Baranyai András, Kárpáti Tibor, Szabó Levente és Vidák Zsolt) műveit tekinthetjük meg. A március 9-i megnyitó teltházas volt, óriási érdeklődés kísérte az eseményt. A kiállítótérbe lépve rögtön egy utopisztikus világba csöppenünk, ahol különböző elképzelések mentén alkotott városképek fogadnak minket. A kiállítás során 4, egymástól teljesen eltérő világba nyerhetünk betekintést.

„Tervezők vagyunk, miért nem tervezünk valamit mi magunknak?„

Így indult útjára a PaperSpokes, mikor a három tervező (Bakó Zsófia, Bubla Ágnes és Víg Virág) azzal a problémával szembesült, hogy nem találnak igényeiknek megfelelő, praktikus, ugyanakkor stílusos biciklikosarat, így hasított beléjük a felismerés, miért ne lássanak neki ők maguk a fejlesztésnek? A folyamat során a legnehezebbnek a megfelelő anyag megtalálása bizonyult, ez 1 évet vett igénybe. Ez alatt az idő alatt kísérleteztek műanyaggal, fémmel, bőrrel, több, mint 20 terméket állítottak elő, míg végül a kőrisfából készült kosarakra esett a választásuk.

Bár Magyarországra sosem tört be igazán a Múmin őrület, a Napkút Kiadónál megjelentek a fehér, nagyorrú lények életét elmesélő kötetek és az ezeket feldolgozó, japánban készült rajzfilmsorozatot is vetítették nálunk a '90-es években. A Finnországban most is intenzíven jelenlévő Múmin-kultusz leginkább a cseh Zdeněk Miler Kisvakondéhoz vagy a holland Dick Bruna Miffyjéhez hasonlítható.  Tove Jansson – a Múmin-világ megalkotója – egy kék házat álmodott meg lényeinek a Múminvölgyben. A mostani bejegyzésemben lépésről lépésre követhetitek, hogyan tudjátok  ti is megépíteni a saját Múminházikótokat!